Szent Miklós Idősek Otthona  
Az Otthonról Képgaléria Közlemények Elérhetőségeink Szent Miklós

Szent Miklós, Myra püspöke

I.sz. 272 táján született Patara városában, amely ma Törökországban, Anatóliában van, de akkoriban a Római Birodalomhoz tartozott. Szülei Miklósnak, azaz görögül Nikolasznak nevezték el, aminek jelentése: a nép vitéze, a győző. Nagybátyja volt a patarai püspök, akinek hatására maga is pap lett. Apja halála után nagy vagyont örökölt, s ekkor történt vele az a különös eset, amelynek nyomán tisztelete az egész világon elterjedt, s aminek emlékét ünnepeljük ma is Miklós napján, december 6-án. A keresztényüldözések alatt őt is elfogták, éheztették, kínozták, de kivégezni nem merték. Fogságából végül kiszabadult, de hamarosan, 327 táján meghalt. Myrában titokban temették el. 1087-ig nyugodott itt, amikor is a várost a törökök megtámadták, elfoglalták és lerombolták. A legenda szerint ekkor Miklós egy papnak jelent meg álmában az itáliai Bari városában, és kérte, hogy ereklyéit szállítsák ide. Bari polgársága három hajót küldött Myrába, ahol meg is találták az elrejtett tetem maradványait, mivel azok csodálatos rózsaillatot árasztottak. 1087. május 9-én értek vissza a hajók Bariba, ahol a szent tiszteletére megkezdődött annak a S. Nicola-templomnak az építése, amely ma is áll. Oltárán aranykoporsóban helyezték el az ereklyéket.

Legendái nyomán Miklós a szüzek, a hajósok, a vándordiákok patrónusa. Tisztelete rendkívül gyorsan terjedt, különösen Oroszországban. A pravoszláv templomok ikonosztázain mindig látható ábrázolása. Nyugaton a 9-10. századtól kezdtek számára templomokat emelni. Magyarország valószínűleg közvetlenül Bizáncból vette át tiszteletét, már 1095-ból van adatunk, hogy volt Miklós névre hallgató hazánkfia - Mikola változatban. Tudjuk, hogy Szent Miklós ereklyéiből Szent István is szerzett. A 16. századból fennmaradt éneke, nevét számos község, templom őrzi jelenleg is.


© 2004-2016